Két hét múlva 106 ezer felvételiző sorsa dől el - évről évre ugyanaz az algoritmus sorolja be a jelentkezőket az egyetemek, főiskolák képzéseire. Megmutatjuk, hová kerülnek a jelentkezési lapok, kik bontják ki a borítékokat, és mi alapán határozzák meg a ponthatárokat.
Mitől függ, ki kerül be egyetemre, főiskolára az idei felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
455 - ez lesz a bűvös határ a 2014-es felvételin, legalábbis a kommunikáció szakon. Azokon a népszerű képzéseken ugyanis, amelyek közé a kommunikáció- és médiatudomány tartozik, a következő évre is központi ponthatárt állapított meg az erőforrás-minisztérium.
2014-ben egyetlen egyetem vagy főiskola sem vehet fel olyan jelentkezőt, akinek 260-nál kevesebb pontja van. Többletpontokkal együtt, vagy azok nélkül kell elérni a minimumponthatárt? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Már csak három hónap, és elstartol a 2014-es felvételi. Az elmúlt években a jelentkezési határidő előtt egy-két hónappal is változtattak a szabályokon, és az idén is várható néhány meglepetés. Ma azokat a változásokat gyűjtöttük össze, amelyek már most biztosnak tűnnek.
A sikeres felvételi alapja a rendszeres és tudatos gyakorlás – szerencsére január 24-ig még bőven van idő felkészülni. Összegyűjtöttük az elmúlt évek hatodikos feladatsorait, amelyek jó támpontot adnak ahhoz, milyen típusú feladatokra számíthatnak a diákok a 2026-os központi írásbelin. 10 feladatot kell megoldani, 45 perc alatt, 50 pontos a feladatsor, számít a helyesírás és könnyű kicsúszni az időből
